HPA-tengely — A stresszrendszer parancslánca
Hipotalamusz, agyalapi mirigy, mellékvesék — a háromállomásos hormonális lánc, amely eldönti, mennyire hangosan reagálj a stresszre.
A HPA-tengely (hypothalamus–pituitary–adrenal axis) egy hormonális parancslánc. A hipotalamusz érzékeli a stresszt és CRH-t bocsát ki; az agyalapi mirigy erre ACTH-val válaszol; a vesék tetején ülő mellékvesék pedig kortizolt szabadítanak fel. Ahogy a kortizol emelkedik, visszajelzést küld a hipotalamusznak és az agyalapi mirigynek: „köszönöm, elég, le lehet tekerni”. Legalábbis ideális esetben.
Rövid távon a HPA-tengely zseniális: látsz vagy érzel egy fenyegetést, a rendszer felpörög, kortizol mobilizálja az energiát, a veszély elmúlik, a tengely lenyugszik. Hosszú távú, krónikus stressznél azonban ez a szabályozás elcsúszhat — a kortizol magasabb marad, a nap–éj ritmus ellaposodik, és kialakul az a „fáradt, de túlpörgött” állapot, amely az alvást könnyűvé és törékennyé teszi.
A HPA-tengely össze van drótozva az immunrendszerrel, az anyagcserével és a hangulatszabályozással is. Ezért látsz egyszerre gyulladást, vércukor-ingadozást, testsúlyváltozásokat és szorongást vagy lehangoltságot, ha a stressz rég túllépett a „rövid riasztás” üzemmódon.
A HPA-tengelyt nem lehet kézzel kapcsolgatni, de a bemeneteket lehet finomhangolni: terápiával, határok húzásával, rendszeres mozgással, támogató kapcsolatokkal, fényhigiéniával, alvásbarát szokásokkal mind halkabb „veszély” üzeneteket küldesz a rendszernek. Ez nem biohack, hanem lassú áthangolás.
Miért számít?
A HPA-tengely megértése segít, hogy a „minden stressz a fejemben van” helyett lásd: konkrét fiziológiai csatornákon át fordítja le az életed történéseit a tested nyelvére.
Zárómondat
A stresszrendszered nem ellened dolgozik — csak a rendelkezésre álló helyzetjelentésekre reagál; ha megváltoztatod a jelentéseket, idővel maga a rendszer is halkabban fog megszólalni.