Process S — A tudományos név az alvásnyomásra
A tudományos ábrákon emelkedő görbe, amelyet te úgy élsz meg, mint „most már nagyon kész vagyok az ágyra.”
A klasszikus kétfolyamat-modellben a Process S az a homeosztatikus alvásnyomás, amely az ébren töltött idővel nő, és az alvással csökken. Minél hosszabb ideje vagy fent, annál magasabbra kúszik a görbe; amikor végre alszol, visszaesik. Erről beszélünk hétköznapian, amikor alvásnyomásként emlegetjük.
A Process S a Process C-vel — a cirkadián ritmussal — játszik együtt. Akkor alszol a legjobban, amikor az alvásnyomás (S) magas, és a belső órád (C) is „éjszakai” fázisban van. Ha ezek elcsúsznak (jetlag, késői nappalik, kaotikus napirend), előfordulhat, hogy rosszkor vagy álmos, és akkor vagy túlpörögve, amikor aludnál.
Inszomniában a Process S több ponton is megjelenik. A hosszú nappali alvások vagy a visszaalvások csökkentik az esti különbséget S és C között. Az ágyban töltött, ébren lévő hosszú idő pedig úgy enged ki alvásnyomást, hogy közben nem segíted a cirkadián órát. A CBT‑I ezt a modellt használja a háttérben, amikor ideiglenesen szűkíti az ágyban töltött időt és fix kelést kér — így az S elég magasra tud épülni, hogy az alvás újra automatikusabb legyen.
A Process S-t soha nem látod közvetlenül, de érzed a különbséget a „most el tudnék aludni” és a „most a billentyűzetre borulnék” között. A kelési időről, nappaliról és koffeinről szóló legtöbb hasznos tanács lényegében azt mondja: ne húzogasd szét ezt a görbét feleslegesen.
Miért számít?
Ha nevet és modellt adunk az alvásnyomásnak, a próbálkozásból kísérletezés lesz — tudod, min változtatsz a napodban, ami érezhetően más éjszakát hoz.
Zárómondat
Az agyad akkor is számolja a Process S-t, ha te nem — ha együttműködsz vele, végre abbahagyod a saját álmoságod gaslightingolását.