Alvási apnoe — Amikor az alvásod közben elakad a levegő
Az a fajta „alvás”, amely közben a tested tucatnyi apró vészjelzést kap, miközben te azt hiszed, végig az ágyban voltál.
Az alvási apnoe olyan állapot, amelyben az alvás közben a felső légutak időről időre részben vagy teljesen elzáródnak. Ilyenkor a légzés megakad, az oxigénszint esik, a szervezet pedig mikrofélelem-szerű ébredésekkel reagál: az izomtónus nő, a légút kinyílik, veszel egy nagy levegőt — majd az egész kezdődik elölről.
Kívülről ez horkolás, „szünetek” és horkantások sorozata. Belül ez azt jelenti, hogy az idegrendszered az egész éjszakát félig éber készenlétben tölti. A mélyalvás és a REM-alvás szétesik, a kortizol és más stresszhormonok magasabbak, a vérnyomás emelkedik, és a szív- és érrendszer is folyamatos hintában ül.
Ennek eredménye napközben: kómás fáradtság, koncentrációs nehézség, fejfájás, hangulatingadozás, ingerlékenység — és a „de hát 8 órát aludtam” értetlensége. Hosszú távon az alvási apnoe a hipertónia, a szívbetegség, az inzulinrezisztencia és a depresszió kockázatát is emeli.
A jó hír: ez egy diagnosztizálható és kezelhető állapot. Alváslabor-vizsgálattal lehet kimutatni, és a terápiák között ott van a CPAP készülék (folyamatos pozitív nyomású légsín), bizonyos fogszabályozó-szerű eszközök, testsúlycsökkentés, dohányzás- és alkoholleépítés, vagy egyes esetekben műtét. A cél nem „csak” a horkolás csökkentése, hanem az, hogy az idegrendszer végre tényleg alvásként élje meg az éjszakát.
Miért számít?
Az alvási apnoe felismerése sok embernél megmagyarázza a „mindig fáradt vagyok, pedig eleget alszom” rejtélyét — és utat nyit olyan kezelésekhez, amelyek szó szerint levegőt adnak az életednek.
Zárómondat
Az alvás nem csak „idő az ágyban”; ha éjjel újra és újra elakad a levegő, az idegrendszered egész éjjel őrséget áll — az igazi pihenés ott kezdődik, ahol ez a készenlét végre kikapcsolhat.