Substantia nigra — Dopaminforrás a mozgáshoz
Egy vékony, sötét csík a középagyban, amely nélkül a mozdulat indítása és finomsága látványosan megváltozik.
A substantia nigra („fekete állomány”) dopamintermelő sejtekből álló sáv a középagyban. Axonjaik a basal-ganglia felé futnak, főleg a dorsal-striatum irányába. Egészséges állapotban ezek a jelátviteli hurkok teszik lehetővé, hogy a megfelelő mozgások elinduljanak, a felesleges opciók pedig elnémuljanak — így lesz a mozdulat folyékony és célszerű.
Parkinson‑kórban a substantia nigra sejtjeinek nagy része fokozatosan elpusztul. Képalkotón és boncoláskor a régió szó szerint kivilágosodik. A striatum így jóval kevesebb dopamint kap, ami indítási nehézséget, lassúságot, merevséget és jellegzetes nyugalmi remegést okozhat.
Mivel ezek a pályák össze vannak kötve jutalom‑ és motivációs rendszerekkel is, a nigrai sejtpusztulás nem csak az izmokban érződik: hozzájárulhat az apátiához, a „nem tudok rávenni magam” érzéshez és finom kognitív változásokhoz is.
Miért számít?
Ha érted, hogy a mozgás és a motiváció mögött ugyanaz a dopaminrendszer áll, könnyebb összekötni a Parkinson fizikai és „lelki” tüneteit — és elfogadni, hogy mindkettő ugyanannak a biológiának a része.
Zárómondat
A substantia nigra egy apró, sötét csík, amelynek dopaminja a mozdulataid kenőanyaga; amikor kifakul, a mozdulat és a lendület is nehezebbé válik.