Ketonok — A zsírégetés alternatív valutája
Zsírból születnek, és ott segítenek, ahol a glükóz már nem elég vagy nem elérhető.
A ketonok (acetoacetát, béta‑hidroxi‑butirát, aceton) akkor keletkeznek, amikor a máj nagy mennyiségű zsírsavat bont le, és a keletkező acetil‑CoA túl sok ahhoz, hogy a citrátkör egyedül elbírja. Ilyenkor a máj „átcsomagolja” a felesleget ketonokká, és elküldi a vérrel a test többi részének.
Éhezéskor, ketogén étrend mellett vagy hosszan tartó alacsony szénhidrátbevitel esetén a ketonok fontos alternatív üzemanyaggá válnak az agy és az izmok számára. Az agy különösen hálás: így akkor is működni tud, amikor a glükózszint alacsonyabb. Ez az evolúciós „B‑terv”: ha nincs elég cukor, jó lenne, ha nem állna le a gondolkodás.
1‑es típusú diabéteszben vagy súlyos inzulinhiányban viszont a ketontermelés elszabadulhat. Inzulin hiányában a zsírsejtek fék nélkül engednek ki zsírsavakat, a máj pedig kontrollálatlanul gyártja a ketonokat. A vér savasodni kezd — ez a diabéteszes ketoacidózis, életveszélyes állapot, teljesen más, mint a biztonságos táplálkozási ketózis.
A ketonok tehát egyszerre elegáns vészüzemmód‑üzemanyagok és brutális savasító molekulák lehetnek. A különbség az inzulin jelenlétén, a vércukorszinten és a kontextuson múlik.
Miért számít?
A ketonok segítenek megérteni, hogy a „zsírégetés” nem csak kalóriákban mérhető — egy teljes alternatív üzemanyag‑rendszert nyitsz meg velük. De azt is megmutatják, milyen vékony a határ a hasznos adaptáció és a veszélyes elsavasodás között.
Zárómondat
Jó kezekben finom tartalékenergia, rossz környezetben kémiai vészfék — a ketonoknál különösen nem mindegy, milyen történetbe helyezed őket.